Mezőkövesd

Mezőkövesd büszkén viseli a matyók fővárosának címét. Színes népviseletükkel, hagyományaikkal a matyók különleges néprajzi egységet alkotnak. Nevüket egyes források a nagy reneszánsz uralkodóról, Mátyás királyról eredeztetik, akitől mezővárosi rangjukat is kapták. Más felfogás szerint a környező falvak protestáns népe megkülönböztetésül nevezte a katolikus vallásúakat matyóknak. Mezőkövesd a török hódoltság alatt és később is sokat szenvedett, szorgalmas polgárai azonban mindig újjáépítették lerombolt, elpusztított városukat. Szűkös körülmények között éltek, mégis övék volt a “legcifrább” magyar népviselet. Egy legenda szerint a végvári csatározások idején a török elhurcolta egy szerelmes matyó leány párját. A lány vissza szerette volna kapni az ifjút, akit a szultán nem akart visszaadni. Váltságdíjul azt kérte a matyó lánytól, hogy télvíz idején gyűjtse kötényébe, és vigye el neki erdők, mezők virágait. A leány megoldotta a lehetetlen feladatot, és vászonkötényére varrta-hímezte az egész virágzó természetet, a szavatartó szultán pedig szabadon engedte a legényt. Akár igaz is lehet a legenda, hiszen a mezőkövesdi lányok, asszonyok évszázadok óta nagy virágok – rózsák, tulipánok, szegfűk, gyöngyvirágok, margaréták – levelek olyan garmadáját hímezték ruhájuk anyagára, amilyet sehol másutt nem láthatunk az országban. Akárcsak a természetben, a matyó himzéseken sem található két teljesen egyforma motívum. A Matyó Múzeumban megismerkedhetünk a matyók életével, szokásaival. Ízelítőt kapunk a hajdan mindennapi viseletekből, a nők hosszú, harang alakú szoknyáiból, a színpompás fejdíszekből, a legények hosszú, bő ujjú, ugyancsak gazdagon kivarrott ingeiből. A múzeum bejáratánál az 1954-ben elhunyt legismertebb mintatervező, “százrózsás íróasszony”, az iskolát teremtő Kisjankó Bori mellszobra tekint ránk. 1850 körül épült lakóházában – ma Emlékház – a színpompás ragyogás mögött meghúzódott régi szegényparaszti életformát is megismerhetjük. A Mezőkövesd hajdani arculatát leginkább őrző Hadas városrészben több, alkotóházként működő tájházat is találunk. Bennük a baba- és játékkészítés, a szövés-fonás, a bútorfestés, a hímzés, a fazekas-, üvegcsiszoló és mézeskalácsos mesterség rejtelmeivel ismertetik meg a látogatót. Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Láthatók itt traktorok, gőzgépek, lovas járgányok, egykor malmokat hajtó vízikerék és vízturbinák a múlt századból, valamint cséplőgépek, darálók, kendertörők, szecska- és répavágók, lófogatú talajművelő, vető- és szállítóeszközök is. Különleges jelentőségű a népi kovácsművesség munkáit bemutató gyűjtemény.

Mezőkövesd1

Mezőkövesd építészettörténeti nevezetessége az 1770-ben barokk külsőt kapott Szent László-plébániatemplom egyik kápolnája, amely eredetileg egy 15.századi gótikus templom szentélye volt. Falait annak a Takács Istvánnak a freskói díszítik, akinek művészetére ihletően hatott a matyók népművészete. Freskóival, oltárképeivel közel kétszáz magyar templomban találkozhatunk. Az ugyancsak a 18. században épült plébánialak különlegessége az a koronaszobának nevezett kamrácska, amelyben 1806-ban az éppen menekített magyar Szent Korona egy éjszakát “töltött”. A városkép másik meghatározó épülete a búcsújáról nevezetes, kéttornyú, 2001-ben felszentelt Jézus Szíve Templom. A Városi Galériában időszaki kiállítások mellett az Iskolatörténeti Gyűjtemény tekinthető meg. Az ország határain belül és kívül sokan ismerik és szeretik Mezőkövesd egyik “nagy nevezetességét”, a télen-nyáron nyitva tartó Zsóry Gyógy- és Strandfürdőt. Gyógyvizét eredményesen alkalmazzák mozgásszervi és női betegségek gyógyítására, valamint sérülések és ortopédiai műtétek utókezelésére. A virágos parkban fedett és nyitott gyógyvizes medencék, felnőtt és gyermek élménymedencék, uszoda, hullámfürdő várja a vendégeket.

Mezőkövesd2

Zsóry Gyógy- és Strandfürdő
Mezőkövesd, Napfürdő u. 2

A várossal menetrendszerinti buszjárat köti össze a 3 km távolságra lévő fürdőt. Mezőkövesd idegenforgalmi vonzerejét nemcsak a matyó gyökereknek köszönheti. A városról sokaknak a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő jut eszébe. Kiváló gyógyhatásának köszönhetően az első három hazai gyógyfürdő között említik. Nevét Zsóry Lajos egykori főszolgabíróról kapta, akinek a birtokán a város nyugati határában, a Budapest – Miskolc közötti főút mellett az állam 1939-ben kőolajkutató fúrásokba kezdett. A mélyből olaj helyett termál-víz tört fel. A hévizet 1968-ban nyílvánították hivatalosan is gyógyvízzé. Ennek a 72 fokos víznek Magyarország összes gyógyvizei között a legmagasabb a kéntartalma. Évente közel félmillióan tapasztalják meg Észak-Magyarország legnagyobb fürdőjének a gyógyító erejét, melyhez a matyó vendégszeretet párosul.

Mezőkövesd3

Látnivalók Mezőkövesden

Városi Galéria és Iskolatörténeti Gyűjtemény : Matyó hímzések : Időszakos kiállítások. Iskolatörténet a XX. század elején; korhűen berendezett tanterem. Cím: Mezőkövesd, Szent László tér. 23.
Szent László Templom : 18. századi barokk, római katolikus templom, 14. századi gótikus kápolnával; Takács István freskói. Cím: Mezőkövesd, Szent László tér 28.
Matyó Múzeum : Matyó népélet: tárgyakban élő hagyomány. Az egykori Korona Szálló műemlék épületében akadálymentesítve várja vendégeit. Matyó lakodalmas menet, matyó viseletek, fotó- és kékfestőműhely, surckészítő, parasztház hagyományos berendezéssel. Cím: Mezőkövesd, Szent László tér 8.
Hadas Városrész : A régi település szerkezetet megőrző, skanzen jellegű városrész. A régi házak ma tájházként, alkotóházként várják a látogatókat. A házak többségében a jellegének megfelelő ajándék és emléktárgyak vásárolhatók. Cím: Hadas Városrész ( 4 – 14.)
Bútorfestő Alkotóház és Hímzőház : Hagyományos, Kovács Szabolcs festette matyó bútorok és tojások; lakás textíliák, 19. századi lakóház. Cím: Kisjankó Bori u. 8 – 10.
Mézeskalács Ház : Pető Anna mézeskalács műhelye. Cím: Kisjankó Bori u. 6.
Népi Művészetek Háza, Táncpajta : A Matyó Néptáncegyüttes otthona. Matyó lakodalmas, néptánc műsorok, kézműves mesterség bemutatók, kiállítások. Cím: Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 5 – 7.
Kisjankó Bori Emlékház : Kisjankó Bori népművész szülőháza; 19. századi parasztház. Cím:Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 22.
Tulipános Hímző Műhely : 100 éves berendezett parasztház. Lakás textíliák, blúzok, ajándéktárgyak. Cím: Mezőkövesd, Mogyoróköz 1.
Játékház : Népi játékok, kézműves foglalkozások Floszmann-né Pap Andreával. Cím: Mezőkövesd, Mogyoróköz 4.
Babaház : Gyermekjáték kiállítás; a babakészítés fortélyainak bemutatása. Cím: Mezőkövesd, Mogyoróköz 6.
Festőművész, Szövő Alkotóház : Laczkó Pető Mihály festőművész és Tábori Aranka kézi szövő alkotóháza az 1817-ben épült ház. Cím: Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 30.
Üvegcsiszoló Alkotóműhely : Jacsó Tibor üveg és kristály dísztárgy készítő műhelye. Cím: Mezőkövesd, Mogyoróköz 12.
Fazekas Ház : Fehér Tibor népi iparművész műhelye és kiállítása. Cím: Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 38.
Mezőgazdasági Gépmúzeum : Európában egyedülálló kiállítás, mely Hajdu Ráfis János magángyűjteményéből jött létre. Ízelítő Észak-Magyarország legnagyobb kiállítói térrel – közel 3000 2m – rendelkező szabadtéri múzeumából: mezőgazdasági eszközök a kézi erőtől a benzines lokomobilokig, száz éves működőképes gépmatuzsálemek, ólas kert, jéggyár, gazdaház, istálló, díszes kovácsmunkák, háborús relikviák. Cím: Mezőkövesd, Eötvös u. 32.
Kemencés Ház : Tájház búbos kemencével 1887-ből. Cím: Mátyás király u. 46.
Jézus Szíve Templom : A régi templom utódaként 2001-ben felszentelt modern, kéttornyú katolikus templom. Híres a Jézus szíve búcsú, matyóba öltözött résztvevőkkel. Cím: Mezőkövesd, Mátyás király u. 73.