Látnivalók

Általános információk Bogácsról A 2 ezer lakosú település a Bükk déli lejtőjén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Az Egertől 18 km-re keletre fekvő falu legnagyobb turisztikai vonzerejét a kőolajkutatás során felszínre tört termálvíz adja, de a környék finom borokkal és izgalmas túraútvonalakkal is igyekszik felejthetetlenné tenni az ide látogató vendégek nyaralását.

Látnivalók és kikapcsolódási lehetőségek Bogácsontemplom

A település termálfürdője egész évben várja a gyógyulni vágyókat. A 480 méter mélyről feltörő 76°C-os kénes szénsavas gyógyvíz elsősorban az izületi és mozgásszervi, nőgyógyászati és bőrbetegségekben szenvedőknek nyújt enyhülést. A gyógyvizes medencék mellett úszómedence és gyermekpancsoló is található a fürdőkomplexum területén.

Az írásos emlékek szerint a falu műemléktemploma a XIII. században épült. A viharos történetű templom Szent Márton tiszteletére lett felszentelve. Az épület mellett az 1824 óta Nepomuki Szent János szobra áll.

A község Hagyományőrző Házában Bogács babakészítőinek munkáit tekinthetjük meg. A falusi élet jellegzetességeit bemutató kiállításon szőttesek, öltözetek és használati eszközök is helyet kaptak. A Bogácsi Tájház a falu egyik legrégebbi, 140 éves parasztházában kapott helyet. A berendezett ház a paraszti életbe enged bepillantást.

Bogács északi határában egy igazi horgászparadicsomot találunk. A Szoros-patak felduzzasztásával létrehozott mesterséges tóban csuka, ponty, keszeg és amur él, de a partmenti növényzet költöző madarainknak is lakhelye.

A környéken tett barangolásunk során érdemes meglátogatni a Bükk-hegység jellegzetes természeti képződményeit, a kaptárköveket. A hegyvonulat déli oldalának vulkáni eredetű kőzetébe a természeti erők és az emberi kéz együttes munkája vakablakhoz hasonlatos formákat vájva hozta létre ezeket a látványos formákat.

Bogács kedvelt turisztikai célpont, családi nyaraláshoz különösen ideális választás. Vendégházak és apartmanok várják az ide érkező vendégeket, de gyógyszálló és több panzió is működik a településen. Ajánlatunkban mindenki megtalálja az igényeinek és pénztárcájának megfelelő szálláshelyet. Látogasson el Bükk-hegység apró gyöngyszemébe!

Élményekben gazdag nyaralást kívánunk Bogácson!

Római katolikus templomtemplom_bogacs

A település helyben bányászott, vörös kőből (dácittufából) épült műemléki római katolikus temploma (titulusa: Szent Márton) a XIII. századból származó Szent György tiszteletére emelt templom alapjaira épült. Az építés pontos ideje ismeretlen. 1568. május 3-án az egri káptalan részére leltár készült, ez említi, hogy a templomnak még akkor is Szent György a védőszentje. A főoltáron kívül ekkor két mellékoltára van, az egyik Szent Mihály tiszteletére, a másik Mindenszentek tiszteletére. Az 1724-ből származó adatok már Szent Mártont említik a templom védőszentjének. 1800-1801-ben tatarozzák a templomot, a tetejét zsindellyel fedik, belülről teljesen átalakítják. Ekkor már orgonája van a templomnak, és már áll a keresztelőkút, rajta Keresztelő Szent János szobrával. 1824-ben készült a templom mellett álló Nepomuki Szent János szobra. 1901-ben ismét felújítják a templomot, ekkor kerül a Szent Mártont ábrázoló oltárkép a templomba.

A helybeliek szerint a kápolnában lévő spanyol Madonna meghallgatja az imákat, meggyógyítja a betegségeket, és békességet hoz az emberek szívébe. Ráadásul látták, könnyezik ám felderül az arca amikor jót érez.konnyezo_madonna

A bogácsi tájház

Az 19. századi parasztház szoba-konyha-kamra beosztású, melyhez kecskeistálló csatlakozik. A tájház a földnélküli parasztemberek életkörülményeit mutatja be. A ház egyetlen bejárata a középső helyiségbe, a pitvarba vezet, a többi helyiség ezen keresztül közelíthető meg. A döngölt földű szoba az egyetlen fűtött lakótér, itt látható a búbos kemence. A szoba korhűen berendezett. A bogácsi palóc népviselet, öltözet megtalálható a kiállítási darabok között. A második helyiség a pitvar, azaz a konyha. Legérdekesebb látnivalója a ma is működő szabadkémény. A pitvar tűzhelye a kemence szája előtti padka, ahol cserépfazekakban vagy vaslábon főtt az étel. A harmadik helyiség a kamra. A kamra tárolásra szolgált, de hálókamraként is funkcionált. A parasztházhoz csatlakozó kecskeistállóban régi használati eszközökből, szerszámokból, a kender megmunkálás eszközeiből láthatnak kiállítást a látogatók.

További részletek: bogacs.com

Kaptárkövek  

A kaptárkövek: a vulkánkitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok a riolittufa rétegek közé nyomulva helyenként  keményebbé tették az egyébként puha kőzetet. Ezek a szilárdabb emlekkotufaképződmények, tufakúpok váltak alkalmassá ún. “kaptárfülkék”  kialakítására. Cserépváralja határában van a Mangó-tető. Itt található a kaptárkövek legmonumentálisabb példánya. A déli oldala szabályos kúp, hozzávetőlegesen 12-13 méter magas. 25 fülke található benne. A nagy kaptárkőtől keletre, 20-25 méterre van egy kisebb kúp 5 fülkével. Az egyik oldala kicsit csonka, de ez is egy szép példánya a kaptárköveknek. A Mangó-tető Cserépváralja déli végénél levő útelágazás és buszmegállóból (volt úttörőtábor) közelíthető meg könnyen. A cserépvárhegyi Várhegy felé haladva kb. 1 km után találkozunk a piros háromszögjelzéssel, amelyen 500 m után a mangó-tetői kaptárkövekhez érünk.

Kaptárkövek találhatók a bükkaljai riolittufa területen: Bogács,Cserépváralja,Demjén, Eger, Egerbakta,Egerszalók, Kács,Noszvaj,  Sirok, Szomolya, Tibolddaróc településeken.

Megközelítés: TÉRKÉP